Egy királyság ügyei: I. rész

Az elkövetkezendő cikksorozatban a királyságok lehetséges ügyeit tárgyaljuk végig. Az első részben négy témát veszünk napirendre:

• A szükség a stabilitásra
• Az adó
• A közjó (Kényelem, Higiénia, Tudás, Vallás)
• A királyi tanács

Egy királyságot nem könnyű irányítani, jól irányítani pedig pláne nem az. Ennek ellenére az uralkodóknak a legfőbb érdekük, hogy királyságukban minden rendben legyen. Miért?

• Ha nincs elég munkaképes lakos, akkor nincsen kinek végrehajtani a király által kiadott feladatokat, építkezéseket, stb.
• Ha nincs elég lakos, akkor kevés pénz jön be az adókból, sőt, ha túl sok adó van, akkor egy idő után be sem tudják fizetni, és még éhen is halhatnak, ami a lakosság csökkenéséhez vezethet, sőt még általános elégedetlenséghez, lázadáshoz is. Emiatt nagyon óvatosan kell egyensúlyozni az adókkal.

Ezek közül bármelyik megvalósul, akkor megrenghet a királyság stabilitása, és az egész összeomolhat. A csúcsról a király esik legnagyobbat.

Az adó

A játék kezdetén minden királyságban, és azok minden megyéjében az adó 5 arany lesz. A király az adót megyénként változtathatja, növelheti, csökkentheti, aminek a helyi gazdaságra és népességre nagy hatással lesz. Ezekről a király jelentéseket is fog kapni idővel.

A király dönthet úgy is, hogy nem pénzként, hanem termény illetve egyéb javak (pl. haszonállatok) elvételével helyettesíti az adót.

A közjó

Közjó alatt a királyság "ápolását" értjük, vagyis olyan lehetőségek megteremtését a köznép számára, amelyek növelhetik kényelmüket, higiéniájukat, tudásukat. Különböző intézményeket hasonló kategóriákba soroltunk, amelyek bizonyos dolgok esélyét csökkentik, vagy növelik.

• Kényelem - Az összes kényelmet szolgáló épület növeli a nép elégedettségét a királlyal.
• Fórumok, egyfajta társalgó épületek, ahol egy zárt, kényelmes és tiszta környezetben cserélhetnek gondolatokat a közemberek. A fórumok építésével gyorsabban terjednek a hírek, információk szerte a megyében.
• Színház, ahol különböző előadásokkal szórakoztatják a közönséget. Színházakkal könnyen lehet  befolyásolni az embereket különböző irányokba, emellett viszont pletykák is születnek és terjednek itt.
• Sporttér, ahol bárki edzhet, vívhat, harcolhat szórakozás céljából. Csupán barátságos versengés megengedett itt. A sporttereket használók különböző harcművészeteket oszthatnak meg a másikkal, ezáltal növelve a köznép harci tudását.
• Klub, egy magasabb társadalmi szintű szórakozóhely, ahol társalgás mellett, lehet italokat, gyümölcsöket és könnyű ételeket fogyasztani, miközben élőzene szól. A klubok építésével a hírek, információk gyorsabban terjednek, miközben a pletykák terjedését akadályozza. Könnyen befolyásolhatóak az emberek a klubokon keresztül.
• Higiénia - Az összes higiéniát szolgáló épület, szolgáltatás növeli az emberek egészségét, a köztisztaságot, és csökkenti a járványok kitörésének esélyét.
• Fürdőház, egy mindenki számára nyitott közfürdő. Gyorsítja az információk és pletykák terjedését.
• Szemétgyűjtők, ide kerül a városban lakók szemete.
• Szemétszállítás, egy szolgáltatás, amely lakók összegyűjtött szemetét a Szemétgyűjtőkhöz szállítja.
• Csatornázás, egy átfogó építkezés, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését. Nagyban növeli a királlyal való elégedettséget.
• Vallás - A vallással kapcsolatos épületek növelik a vallást aktívan gyakorlók számát, és ezzel a királyság jólétének esélyeit. A Gardos épületei a Gardos népszerűségét, a Pleisos épületei a Pleisos népszerűségét növelik.
• Gardos Hírcsarnok - A Gardos hívői számára épített csarnokokban a Gardos Tanács hírvívői hozzák a híreket a Tanács döntéseiről, és a "közös célról", amit az Istenük rájuk bízott.
• Gardos Oltár - Itt tartják a Gardos hívői a különböző rituálékat, ceremóniákat és áldozatbemutatásokat.
• Pleisos Ház - A Pleisos házban minden van, ami szemnek, szájnak ingere, akár egy kulturáltabb bordélyház, kiegészítve étellel, itallal a Pleisos hívői számára.
• Tudás - Az összes tudást szolgáló épület növeli a köznép tájékozottságát, tudását, intelligenciáját.
• Könyvtár - A könyvtárakban több száz, vagy ezer könyv áll az érdeklődők igényére, ahonnan bár nem kölcsönözhetnek, azonban ott helyben olvashatják a könyveket.
• Iskola - A gyermekek iskoláztatása 5 éves kortól kezdődik, és 16 éves korukban fejeződik be. Az iskolák hatására képzett munkaerő jelenik meg a városokban, azonban alapításuk után csak évekkel később.
• Akadémia - Oktatási központok, melyekbe csak a legjobb (iskolai végzettséggel rendelkező) diákok kerülhetnek be. Öt éves képzések során a tanulók elvégezhetnek gyógyítói, asztronómiai, filozófiai, bírói és őrzői (kb. mint egy pap a Gardos vallásnak) képesítést. Akadémiák létrejötte utáni évektől megnő a értelmiségiek, illetve a fent felsorolt képzettségű emberek száma.

Ezeken az épületeken kívül is lehet persze építtetni, hiszen csak a fantáziád szabhat határt! Későbbiekben a kereskedelmi és mezőgazdasági épületek is ki lesznek fejtve.

A Királyi Tanács

Habár az uralkodó irányítja az egész királyságot, lehetetlen ezt segítség nélkül végigvinnie, már csak a királyságok méreteiből adódóan is. Ezért van törvénybe foglalva a szükség a Királyi Tanácsra. A tanács tagjai a királyi udvarban élnek, mivel hetente többször is tanácskoznak a királlyal. Ezeken az üléseken a király személyes ügyeit és a királysággal kapcsolatos ügyeket is intézik.

• Döntéshozatal

A királynak a döntéseit meg kell vitatnia a Királyi Tanáccsal, és azt jóvá is kell hagynia. Sőt, a király ki is adhatja a feladatot a Tanácsnak, hogy készítsen egy tervezetet valamivel kapcsolatban, majd a következő üléskor a király eldönti, hogy elfogadja-e azt. Ezáltal a király és a tanács felügyeli egymás munkáját.

• Király képviselete

Legtöbbször a Királyi Tanács tagjai a királyi család tagjaiból, vagy legalább uralkodói házakból kikerülő, és hasonló befolyásos nemesekből állnak, emiatt az uralkodó megbízhat bennük. Gyakori feladat számukra, hogy képviseljék az uralkodót a királyság egy-egy távolabbi megyéjében, vagy akár külföldön is a király kérése szerint. 

Azonban még gyakoribb kötelességük, hogy a király egy-egy döntését végrehajtassák, mint például adó beszedését, bizonyos személyek megkeresését, és minden király által kiadott döntés végrehajtásának megszervezése az ők feladatuk. Azonban fontos, hogy ők elsősorban a király személyes illetve királysággal kapcsolatos ügyeit intézik, így a helyi incidensekről és ügyekről a minden megyében levő bíróságok döntenek. Természetesen ha valami nagy port kavaró eset történik, akkor a király dönthet úgy, hogy vegyék ők napirendre az ügyet, egyfajta példát statuálva másoknak.

A törvényekről és bíróságokról későbbi cikkben részletes leírás lesz.